6.1.2. A tanulási környezet ergonómiai szempontjai
Az e-tanulás számítógép előtt zajló ülő munka, ezért fontos ergonómiai szempontból is a lehető leggondosabban megtervezni a tanulási környezetet.
Gondoljuk át a következőket: Statikus testhelyzetben egyes izmok - oxigénellátottság nélkül - állandóan feszülnek, aminek okán hamar kifáradnak, így a test kényszerhelyzetet vesz fel. Minden kényszerhelyzet az egyensúly ellen dolgozik. A gerincet ért terhelés az álló testhelyzethez képest üléskor 140%, görnyedt ülés esetén 200%. Miért? Mert álló testhelyzetben a porckorongok terhelése a legegyenletesebb, és amikor a gerinc normális kettős "S" alakjában változás jön létre (hanyagul ülünk, állunk, púposítunk, tartósan hajolunk), a porckorong terhelése a szélei felé, valamelyik irányban, egyoldalúan megnő, a csigolyákat összekötő szalagok megnyúlnak. Ezen kívül a megtámasztott (háttámlás) ülés nem igényel egyensúlyozást a gerinc izmaitól, így már ez kezdete lehet az izomegyensúly felborulásának.
Milyennek kell tehát lennie ergonómiai szempontból a számítógépes munka környezetének?
Az általánosan javasolt ülő testhelyzet számítógépes munka esetében a következő: (lásd ábra)
1. A képernyő közepét nézve vízszintesnél 20°-kal lejjebb nézünk.
2. A monitor középen előttünk (szimmetrikusan, nem jobbra, nem balra).
3. Az alkar munka közben vízszintes, vagy 10°-kal a vízszintes fölött van, a felkar függőleges, a kézfej az alkarral egy egyenesbe esik, a csukló alá van támasztva.
4. A hát függőleges, a háttámla a derék-hát átmenetnél támaszt meg. A háttámla követi a természetes testmozgást.
5. A comb vízszintes, a lábszár közel függőleges, a talp alá van támasztva.
6. Átlagos felhasználási esetben a monitor, a billentyűzet és az esetleges papírok azonos távolságra vannak a szemtől.
Amennyiben nem ügyelünk az ergonómiai szempontokra szembe kell néznünk a következő veszélyekkel:
Csukló: Ha a csukló megfelelő alátámasztás hiányában hosszabb ideig egyoldalúan van megterhelve, főleg, ha fölfelé feszítjük, akkor ínhüvelygyulladás fordulhat elő.
Alkar, könyök: Ha nincs alátámasztás, akkor ezt nem csak a csukló, és az ott levő ínhüvelyek érzik meg, hanem a csuklót tartó és feszítő alkar-izmok is. Ezek az izmok hamar elfáradnak, majd kötöttség-érzés alakulhat ki, amit az izom mentén lévő csonhártya gyulladása követhet. Ez a teniszkönyök.
Váll: Ha a szék magassága nem megfelelő, például túl alacsony, akkor a felkart folyamatosan egy kicsit meg kell emelni, ami a karizom és a vállizom feszülésével jár. Ezek az izmok hamar elfáradnak, amit a trapéz izom (a nyak és a váll között), ill. a rombusz izom (a csigolyák és a lapocka között) állandó feszülése követ. Az állandó feszüléstől az érintett izmokban izomcsomók alakulhatnak ki, ami könnyen társulhat izomgyulladással
Fej: A trapéz izom gyulladása kisugározhat a fejre is, mivel az izom a nyakcsigolyákon is ered. Következményként fejfájás, szédülés alakulhat ki. A fejfájás oka lehet látásprobléma is, amit okozhat a helytelen megvilágítás, de a monitor nem megfelelő magasságban való elhelyezése is. .
Mell: Ha beljebb van a klaviatúra az ideálisnál (a felkar nem függőleges) akkor még alátámasztott karok esetében is a mellizom zsugorított helyzetbe kényszerül, mellizommerevség állhat be, ami gyulladásos folyamat elindítója lehet..
Hát: Ha tartósan felfele nézünk, akkor a nyaki erek elzáródása és izommerevség miatt fájhat a tarkó. Magas szék esetén, amikor tartósan le van hajtva a fej, az elülső nyakizmok merevedhetnek le, ill. a gerinc nyaki szakaszában a csigolyák között lévő szalagok megnyúlhatnak. Ez tarkótáji fájdalmat, és csökkent nyaki funkciókat okozhat.
A leggyakoribb panasz ülő munkát végző emberek esetében a lapocka- és deréktáji fájdalom. Ennek leggyakoribb oka széken ülve a tartós hanyag testtartás. Megjelenési formája a púpos hát, az előreesett vállak.
Láb: Amennyiben székünk túl magas, és emiatt a lábunk nincs alátámasztva, akkor a comb hátsó részeinek erei nyomás alá kerülhetnek, ami kellemetlen lábzsibbadást, oxigén-ellátottsági zavarokat okoz.
Jó tanács!
A tanulás során tudatosan figyeljünk oda az egyoldalú statikus testhelyzetek időben való minimalizálására! Végezzük el a javasolt 1-2 perces ülő, vagy álló gerinctornát, ill. átmozgató tornát minimum óránként.
